300 CIGÁNYZENÉSSZEL VARÁZSLATOS OPERETTSHOWRA KÉSZÜL A NAGYMEZŐ UTCAI TEÁTRUM
2026. jan. 20.
A Budapesti Operettszínházban Az Orfeum mágusa és a Hamupipőke után ismét új magyar nagyoperett ősbemutatójára készülünk, javában zajlanak a Dankó Pista című új zenés színházi mű próbái Nagymező utcai teátrumunkban. A nagyszabású előadás zenéjét a világhírű nótaszerző dalai alapján Pejtsik Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző írta, a librettó Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró munkája. A varázslatos operettshow premierjére 2026. március 26-án csütörtökön 19 órától kerül sor az MVM DOME-ban, az előadásban közel 300 cigányzenész lép színpadra.
A nemrégiben a Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatónkon Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, színházunk főigazgatója elmondta, hogy nemzeti kulturális örökségünk hatalmas kincsestár, ám a magyar emberek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen gazdagok vagyunk. Ennek a gazdag kulturális örökségnek szerves alkotója a magyar operett mellett a cigányzene és a magyar nóta, aminek talán legkimagaslóbb szerzője és előadója Dankó Pista volt. Számos mulatságban énekeljük a dalait, anélkül, hogy tudnánk: ezeknek a nótáknak ő volt a szerzője, leggyakrabban a dalszövegek írója is. Egyszerre volt II. Miklós cár kedvence, de Ady Endre és Gárdonyi Géza is az ő hegedűszójára mulatott. Főigazgatónk kiemelte: két új nagyszínpadi zeneművet már életre hívtunk, Az Orfeum mágusa és a Hamupipőke óriási sikernek örvend a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla hangsúlyozta: szerencsés csillagzatnak tekinti, hogy hívó szavára a szerző páros és az alkotók egyidőben, szenvedélytől fűtötten elkötelezettnek érzik magukat, hogy létrehozzák az operett forradalom trilógiájának harmadik közös előadását. A szerzők és az alkotók neve a garancia arra, hogy a nagyközönség grandiózus operettshowt láthat márciusban, és újra átélheti az egyedülálló operettszínházi minőséget és életérzést.
Orbán János Dénes drámaíró megemlítette, hogy Dankó Pista a maga korában, igazi világsztárként uralkodók, értelmiségiek és bankárok zenésze volt. Pejtsik Péter zeneszerző megosztotta a hallgatósággal, hogy gyermekeként tekint a műre, ahogyan a bemutatott Az Orfeum mágusára és a Hamupipőkére. Társszerzőnek tekinti magát Dankó Pista mellett, hiszen a címszereplő számos dala megszólal a zeneszerző sajátos harmóniai és ritmikai zenei foglalatában. A komponista elmondása szerint, miközben a világ számos kultúrájához illeszkedő zenét szerzett korábban, most visszatalált a magyar zenéhez. Bozsik Yvette rendező-koreográfusnak erős vízió jelent meg a szemei előtt az előadás kapcsán: II. Miklós cárnak és családjának pompás udvartartása, majd személyes tragédiája; Dankó szülőhelyének nincstelen környezete, később a zeneszerző felemelkedése; Somossy Károly mulatóinak káprázatos világa, és évek múltán az orfeum királyának pénzügyi bukása. Bozsik Yvette elárulta, hogy a nagyszabású, látomásos produkción a görög színház hatásai érződnek majd, amelyben a mitológiai karakterek mellett hangsúlyos szerepet kap az MVM DOME hatalmas küzdőtere is. Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas díszlet- és látványtervező, a nemzet művésze elmondta, hogy az MVM DOME-ban az egész küzdőtér beépítésre kerül, a teljes díszlet végig látható lesz, a megszokott színházi jelenetváltások helyét átveszi egy összetett és látványos fényjátékokkal leválasztható, jelenetek közti vándorlás. Olyan egyedi produkciót hoznak létre, amelyhez hasonló eddig nem volt Magyarországon. Berzsenyi Krisztina Ferenczy Noémi- és Honthy-díjas jelmeztervezőtől a jelenlévők megtudhatták, hogy a Dankó Pistánál a kornak megfelelő viseleteket tervezett, ugyanakkor figyelemmel volt a színészek és a nézők közötti távolságra, ezért a már jól megszokott varázslatos, szemet gyönyörködtető kösztümök alapját a kontrasztosabb, nagyobb mintás anyagok képezik.
A sajtótájékoztatón színpadra léptek színházunk művészei, Sándor Péter, Kiss Diána, Lipics Franciska, Tassonyi Balázs, Fischl Mónika és Ninh Duc Hoang Long, valamint a színház énekkari művészei, Fodor Ilka Borbála, Sándor Eszter, Somogyi Eszter, Bozi Benjámin és Janó Attila. Zahalka Tamás zsonglőr számmal varázsolta el az érkezőket, a Pesti Broadway Musical Stúdió növendékei pedig cigány életképet alkottak a színpadon. Közreműködött az Elemér Duka Gipsy Chamber Orchestra, Lakatos Miklós prímás és cigányzenekara, valamint Szekeres László zongorán. Az esemény zárásaként Nótár Mary lépett színpadra: az Operettszínház nagyszerű művészei olyan magas hőfokra emelték a sajtótájékoztató hangulatát, hogy a produkcióban is színpadra lépő előadóművész dala a program koronájává vált.
A Dankó Pista produkció támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap. (www.nka.hu)
A sajtótájékoztató videója ide kattintva letölthető
YouTube videó



fotók: Janus Erika
A nemrégiben a Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatónkon Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, színházunk főigazgatója elmondta, hogy nemzeti kulturális örökségünk hatalmas kincsestár, ám a magyar emberek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen gazdagok vagyunk. Ennek a gazdag kulturális örökségnek szerves alkotója a magyar operett mellett a cigányzene és a magyar nóta, aminek talán legkimagaslóbb szerzője és előadója Dankó Pista volt. Számos mulatságban énekeljük a dalait, anélkül, hogy tudnánk: ezeknek a nótáknak ő volt a szerzője, leggyakrabban a dalszövegek írója is. Egyszerre volt II. Miklós cár kedvence, de Ady Endre és Gárdonyi Géza is az ő hegedűszójára mulatott. Főigazgatónk kiemelte: két új nagyszínpadi zeneművet már életre hívtunk, Az Orfeum mágusa és a Hamupipőke óriási sikernek örvend a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla hangsúlyozta: szerencsés csillagzatnak tekinti, hogy hívó szavára a szerző páros és az alkotók egyidőben, szenvedélytől fűtötten elkötelezettnek érzik magukat, hogy létrehozzák az operett forradalom trilógiájának harmadik közös előadását. A szerzők és az alkotók neve a garancia arra, hogy a nagyközönség grandiózus operettshowt láthat márciusban, és újra átélheti az egyedülálló operettszínházi minőséget és életérzést.
Orbán János Dénes drámaíró megemlítette, hogy Dankó Pista a maga korában, igazi világsztárként uralkodók, értelmiségiek és bankárok zenésze volt. Pejtsik Péter zeneszerző megosztotta a hallgatósággal, hogy gyermekeként tekint a műre, ahogyan a bemutatott Az Orfeum mágusára és a Hamupipőkére. Társszerzőnek tekinti magát Dankó Pista mellett, hiszen a címszereplő számos dala megszólal a zeneszerző sajátos harmóniai és ritmikai zenei foglalatában. A komponista elmondása szerint, miközben a világ számos kultúrájához illeszkedő zenét szerzett korábban, most visszatalált a magyar zenéhez. Bozsik Yvette rendező-koreográfusnak erős vízió jelent meg a szemei előtt az előadás kapcsán: II. Miklós cárnak és családjának pompás udvartartása, majd személyes tragédiája; Dankó szülőhelyének nincstelen környezete, később a zeneszerző felemelkedése; Somossy Károly mulatóinak káprázatos világa, és évek múltán az orfeum királyának pénzügyi bukása. Bozsik Yvette elárulta, hogy a nagyszabású, látomásos produkción a görög színház hatásai érződnek majd, amelyben a mitológiai karakterek mellett hangsúlyos szerepet kap az MVM DOME hatalmas küzdőtere is. Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas díszlet- és látványtervező, a nemzet művésze elmondta, hogy az MVM DOME-ban az egész küzdőtér beépítésre kerül, a teljes díszlet végig látható lesz, a megszokott színházi jelenetváltások helyét átveszi egy összetett és látványos fényjátékokkal leválasztható, jelenetek közti vándorlás. Olyan egyedi produkciót hoznak létre, amelyhez hasonló eddig nem volt Magyarországon. Berzsenyi Krisztina Ferenczy Noémi- és Honthy-díjas jelmeztervezőtől a jelenlévők megtudhatták, hogy a Dankó Pistánál a kornak megfelelő viseleteket tervezett, ugyanakkor figyelemmel volt a színészek és a nézők közötti távolságra, ezért a már jól megszokott varázslatos, szemet gyönyörködtető kösztümök alapját a kontrasztosabb, nagyobb mintás anyagok képezik.
A sajtótájékoztatón színpadra léptek színházunk művészei, Sándor Péter, Kiss Diána, Lipics Franciska, Tassonyi Balázs, Fischl Mónika és Ninh Duc Hoang Long, valamint a színház énekkari művészei, Fodor Ilka Borbála, Sándor Eszter, Somogyi Eszter, Bozi Benjámin és Janó Attila. Zahalka Tamás zsonglőr számmal varázsolta el az érkezőket, a Pesti Broadway Musical Stúdió növendékei pedig cigány életképet alkottak a színpadon. Közreműködött az Elemér Duka Gipsy Chamber Orchestra, Lakatos Miklós prímás és cigányzenekara, valamint Szekeres László zongorán. Az esemény zárásaként Nótár Mary lépett színpadra: az Operettszínház nagyszerű művészei olyan magas hőfokra emelték a sajtótájékoztató hangulatát, hogy a produkcióban is színpadra lépő előadóművész dala a program koronájává vált.
A Dankó Pista produkció támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap. (www.nka.hu)
A sajtótájékoztató videója ide kattintva letölthető
YouTube videó



fotók: Janus Erika
Repertoárunkból ajánljuk
A mosoly országa
A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták ...
Tovább
Csillagok találkozása - A Fővárosi ...
Operett- és musicalgála a cirkusz sztárjaival! A Fővárosi Nagycirkusz és a Budapesti Operettszínház nagyszabású estje a Városliget után, a Nagymező utcába költözik! 2026. június 16-án, kedden a Fővárosi Nagycirkusz érkezik ...
Tovább
A cirkuszhercegnő
A cirkuszhercegnő egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Fedóra Palinszka a megözvegyült fiatal hercegné, attól tartva, hogy ...
Tovább
Veszedelmes viszonyok
Zenedráma két részben Choderlos de Laclos regénye nyomán. Szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozata. Öt film, többszáz színházi előadás született belőle. Zenedrámaként először a Budapesti Operettszínház mutatja be ...
Tovább
